Mexikó

A történelemben, hagyományokban és kultúrában gazdag ország Mexikó 31 államból és egy szövetségi körzetből áll. Latin-Amerika harmadik legnagyobb országa, és az egyik legnagyobb népességgel rendelkezik – több mint 100 millió –, így a világ bármely más nemzeténél több spanyolul beszélő lakosnak ad otthont. Az évszázadok során bekövetkezett politikai és társadalmi változások ellenére a múltbeli kultúrák és események bizonyítékai mindenhol nyilvánvalóak Mexikóban. Mexikó vidéki területeinek nagy részét még mindig bennszülöttek lakják, akiknek életmódja meglehetősen hasonlít őseikéhez.

Tudtad? Mexikó zászlajának három színe mély jelentőséggel bír az ország és polgárai számára: a zöld a reményt és a győzelmet, a fehér a mexikói eszmék tisztaságát, a piros pedig a nemzet hőseinek vérét idézi.

A maják, akiket széles körben a Kolumbusz előtti Amerika legragyogóbb civilizációjának tartanak, körülbelül i.sz. 250 és 900 között virágoztak. Kifejlesztettek egy naptár- és írásrendszert, és városokat építettek, amelyek a környező mezőgazdasági városok központjaként funkcionáltak

A maja civilizáció a 10. század elején összeomlott, valószínűleg a túlnépesedés és az ebből eredő ökológiai egyensúly károsodása miatt.

A tolték civilizáció Mexikó kultúrtörténetére is hatással volt. A történészek megállapították, hogy a tolték nép Mexikó középső részén jelent meg a 10. század közelében, és felépítette Tula városát, ahol a becslések szerint 30-40 ezer ember él

Az aztékok, a prekolumbusz előtti mexikói nagy bennszülött civilizációk közül az utolsó, 1427 körül Mexikó központi völgyében a toltékokkal és majákkal szövetkezve emelkedtek előtérbe. Ez a hármas szövetség kisebb kultúrákat hódított meg keleten és nyugaton egészen addig, amíg az azték birodalom átfogta Mexikót a Csendes-óceántól az Öböl partjáig.

A spanyol Hernán Cortés 1519-ben érkezett Veracruzba

1574-re Spanyolország uralta az azték birodalom nagy részét, és rabszolgává tette a bennszülött lakosság nagy részét.

A katolikus egyház befolyása érezhető volt a régióban, amikor elkezdtek érkezni a misszionáriusok,1523- ban a misszionáriusok sok kolostort építettek és emberek millióit térítettek katolikus hitre.

A katolikus egyház egyre növekvő hatalma miatt aggódva III. Károly spanyol király az 1700-as évek végén kiűzte a jezsuitákat Nueva Españából.

Az 1800-as éveket lázadások és hatalmi harcok jellemezték,1800-as évek közepén Mexikót a franciák megszállták és Porfírio Díaz 1876 és 1909 között volt az elnök.

A mexikói nép, aki belefáradt a vagyon és a hatalom kiegyensúlyozatlan elosztásába, 1910-ben elindította a mexikói forradalmat. A 10 évig tartó polgárháború legalább 2 millió áldozatot követelt, 1934-ben Lázaro Cárdenas lett az elnök, felállította az ősi ejido rendszert, amely közösen megosztott mezőgazdasági területeket hozott létre. A rendszer mind a polgárok, mind a gazdaság javát szolgálta.

Mexikó lakossága jelentősen megnőtt a második világháború óta, de a vagyon eloszlása továbbra is kiegyensúlyozatlan. Az elhanyagolható jogalkotási segítség miatt a szegények általában nem tudják javítani társadalmi-gazdasági helyzetüket. Chiapas állam jól példázza a pénzügyi egyensúlyhiány okozta problémákat. 1994-ben a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg felkelt, hogy megtámadja Chiapas szegényei elleni diszkriminációt.

Bár lázadásuk sikertelen volt, a zapatisták továbbra is harcolnak a kiegyensúlyozatlan földtulajdon és hatalomelosztás ellen, kevés sikerrel. Tovább bonyolítja az amúgy is problémás társadalmi megosztottságot a kábítószer-kereskedelem egyre növekvő problémája, amely hozzájárult a politikai és rendőri korrupcióhoz, és hozzájárult az elit és a hátrányos helyzetűek közötti szakadék növeléséhez.

Az elmúlt években a külföldi tulajdonú gyárak és üzemek építése Mexikó egyes vidéki területein hozzájárult a lakosság elvonásához Mexikóvárostól és az ország vagyonának egy részének újraelosztásához. 

Az 1994-es észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) megerősítette Mexikó pénzügyi kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Kanadával, de a mexikói gazdaság továbbra is törékeny. Problémái ellenére a mexikói gazdaság növekvő ipari bázisával, bőséges természeti erőforrásaival és sokféle szolgáltató iparágával továbbra is fontos Latin-Amerika számára.

Ma a turizmus jelentős mértékben hozzájárul a mexikói gazdasághoz. Az emberek a világ minden tájáról özönlenek Mexikóba, hogy megkóstolják az ország kulturális sokszínűségét, sütkérezzenek a buja trópusi környezetben, és kihasználják a viszonylag alacsony árakat.

Az ország méretéből és változatos domborzatából következően éghajlata is igen sokféle.

A hegyek között szárazabb és hűvösebb a levegő, a keleti parton párás, meleg szubtrópusi, északon és észak-nyugaton sivatagi éghajlat uralkodik hideg telekkel és forró, száraz nyarakkal.

A nedves évszak délen májusban kezdődik és októberig tart. Egy erős zápor ebben az időszakban általában megtisztítja a megnövekedett páratartalmat. 

A legcsapadékosabb hónapok az augusztus és szeptember. 

A Karib-tenger partjait érintheti a hurrikánszezon, amely júniustól novemberig tart.

Legmelegebbek a nyári hónapok: július és augusztus 35-38 fok körüli napi csúccsal, és éjszaka sem hűl le 25-27 fok alá a levegő.A leghidegebb hónapok a december és a január, ilyenkor nappal 25-28 fok, éjjel 16-20 fok várható.

Mexikóvárosban a legmelegebb hónapok az április és a május, 27-28 fokos napi csúcshőmérséklettel, a leghidegebb pedig a január, gyakran 10 fok körüli hőmérséklettel, a legcsapadékosabbak pedig a július és az augusztus.

Január és február a száraz évszak része Mexikó nagy részén. Bár az évnek ez az időszaka technikailag a tél közepe, még mindig meleg hónapok vannak országszerte – ideális felfedezéshez vagy a tengerparton töltött időhöz.

Általában a száraz évszak utolsó hónapjai, a márciusi és áprilisi hőmérséklet emelkedik, és kiváló választás lehet egy kis kikapcsolódásra a forró és napsütéses Yucatán-félszigeten. Mexikóvárosban és a környező gyarmati városokban és falvakban is kellemesen meleg van.

Mexikói látogatás forró hónapja, május egyben az ország esős évszakának kezdete is, bár az esőzések délen lassan kezdődnek, és a következő hónapokban fokozatosan észak felé kúsznak.

Az esők júniusban jelzik jelenlétüket, bár gyakran csak délutáni vihar formájában, amelyet „sziesztával” lehet időzíteni. Országszerte magas a hőmérséklet és a páratartalom.

Július a mexikói esős évszak szíve, Forró hónap – ideális azok számára, akik tengerparti tartózkodásra vágynak. A Maja Riviéra ideális ebben az évszakban. A forró napokat késő délután eső záporok hűtik, esténként pedig kellemesebb szintre süllyed a hőmérséklet. Mexikóváros szárazföldi területein továbbra is hűvösebb marad.

Az országszerte utószezonnak számító esőzések augusztusban és szeptemberben megerősödnek; különösen a Csendes-óceán partján, ahol szinte monszunszerű az idő. Ez a hurrikánszezon közepe. A hőmérséklet általában magas az egész országban.

Hivatalosan az esős évszak utolsó hónapja, az október az  esőzések kissé enyhülni kezdenek. Az ország nagy részén azonban továbbra is magas hőmérséklet, heves záporok és párás viszonyok uralkodnak.

November – jó hónap a legtöbb mexikói úti cél meglátogatásához. Az esőzések általában enyhültek (bár nem tűntek el teljesen), a napok forróak, és a decemberben megjelenő tömeg még nem érkezett meg.

December a mexikói utazás népszerű hónapja, az időjárás általában meleg és száraz az egész országban. Karácsony és újév környékén különösen mozgalmas lehet, ezért jó előre tervezze meg utazását.

A lenti ábrán láthatjátok, a részletes időjárás grafikont!

A karibi térségben egész évben a rövidnadrág (szoknya), póló vagy rövid ujjú ing és szandál vagy papucs az ajánlott viselet. Érdemes hozni egy hosszú nadrágot és egy zárt cipőt is, előfordulhat, hogy pl. a szálloda egyik elegánsabb éttermébe csak úgy engednek be.

Esőkabát legyen nálatok, bár remélhetőleg nem lesz rá szükség. Kalap vagy fejkendő a nap ellen hasznos lehet! Buszos utakra esetleg egy pulóver elkelhet a légkondicionáló miatt, érdemes a kirándulásokhoz, kis hátizsákot vinni.

Az ország középső és északi részére készülőknek azt javaslom, hogy a fentieken kívül legyen náluk egy pár zárt cipő, és hosszú nadrág, pulóver.

Tipp : Javasoljuk, hogy egy nyári öltözéket pakolj a kézipoggyászba, különösen, ha télen utaztok, átöltözhetsz a gépen, mielőtt leszállnátok Mexikóban.

Leégés ellen kalap/sapka viselése és magas faktorszámú védőkrém ajánlott.

A Mexikoi üdüléshez nem szükséges kötelező védőoltás.

Mexikóban fokozódó biztonsági kockázatokkal kell számolni. 

A turisták által leginkább látogatott helyeken egyre gyakoribb a sérelmükre elkövetett lopás, rablás. Lehetőség szerint csak annyi készpénzt tarts magadnál  amennyit elkölteni szándékozol.

Általános elővigyázatosság természetesen ajánlott: ne járkáljunk az utcán drága ékszerekkel, ne hagyjunk értékeket az őrizetlenül parkoló autóban, a szállodában értékeinket tegyük be a széfbe stb.

Kerüljétek a a tömeg-demonstrációkat. 

Javasolt az alapos körültekintés az éjszakai szórakozóhelyeken és azok környékén,Késő este, illetve éjszaka – lehetőség szerint – kerüljétek, hogy egyedül sétáltok még a nagyvárosok utcáin is.

A csapvíz sehol sem iható, még ott sem ajánlott, ahol esetleg azt mondják, hogy igen! Palackozott víz mindenhol kapható. Az italokban felszolgált jég mindenhol fogyasztható, sohasem csapvízből készül.

A beutazáshoz útlevél szükséges, melynek érvényessége hazautazástól számítva 6 hónapig érvényes.

Magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak be Mexikóba turistaként.

Mexikóban nincsenek hatályban a járvánnyal összefüggő utazási korlátozások, az országba az általános idegenrendészeti beutazási feltételek teljesítése esetén szabadon be lehet utazni.

Mexikó fővárosa Mexikóváros.

Európából: közvetlenül Mexikóvárosba repülhetsz a főbb európai csomópontokból, köztük Párizsból, Frankfurtból, Amszterdamból és Madridból. 

Egyes szolgáltatók szervezett utazási járatokat (szezonban) repülnek az európai repülőterekről Mexikó három üdülőhelyére: Cancunba, Puerto Vallartába és Los Cabosba.

A cancúni repülőtér Mexikó egyik legszélesebb körben használt repülőtere, Aeropuerto Internacional de Cancún, Cancúnban, a Quintana Roo-ban található.

 A guadalajarai repülőtér, amelyet Miguel Hidalgo y Costilla Guadalajara nemzetközi repülőtérnek is neveznek, Guadalajara, Mexikó második legnagyobb városának fő repülőtere. Ez egyben Mexikó harmadik legforgalmasabb repülőtere. A repülőtéren 2 utas terminál található a belföldi és nemzetközi légi forgalom lebonyolítására.

Budapestről, átszállással érjük el Cancunt ami lehet, az Air France/KLM -el Amszterdamon vagy Párizson keresztül, a Condorral Frankfurton keresztül.

Bécsből közvetlen járat az Austrian airlines légitársasággal érhető el, március végéig,ami csütörtök és vasárnapi napokon indul.

Mexikóban négy különböző időzóna van. Mexikóváros, az ország középső része és a keleti part (pl.: Cancun, Playa del Carmen, Yucatan-félsziget) a magyarországi időhöz képest mínusz hét órás időeltolódásban van.

Ami még érdekes, hogy a Quintana Roo állam (Cancun, Playa del Carmen, Tulum stb.) nem használ téli időszámítást (a turizmus miatt), ezért télen az eltérés Magyarországhoz képest csak 6 óra.

A második időzóna a délkeleti időzóna (Mo – 6 óra), harmadik pedig a csendes-óceáni térség (Mo- 8 óra), negyedik az észak-nyugat (mo- 9 óra).

A nemzeti valuta a mexikói peso (MXN ). Vásárláskor figyeljünk arra, hogy az üzletekben az egyszer áthúzott dollárjel ($) jelenti a pesót, a kétszer áthúzott hagyományosan az amerikai dollárt.

Az amerikai dollárt könnyen válthatunk pesóra a bankokban, nagyobb szállodákban, repülőtereken és pénzváltókban. 

A dollárt majdnem minden boltban elfogadják, de természetesen valamivel rosszabb árfolyamon, mint a hivatalos pénzváltó helyeken.

Érdemes legalább valamennyi pesót váltani a kisebb vásárlásokhoz. Eurót csak kevés bolt fogad el,  bankban vagy pénzváltó irodákban lehet váltani.

A legtöbb bankkártyát elfogadják az üzletekben, szállodákban.

A kis településeken nem fogadják el a külföldi valutákat, ezért érdemes pesot váltani.

Mexikó esetében két kapcsolódó dugótípus létezik, az A és a B típus. 

Az A típusú dugasz az a dugó, amelynek két lapos párhuzamos érintkezője van, a B típusú dugó pedig az a dugó, amelynek két lapos párhuzamos érintkezője és egy földelő érintkezője van.  A leggyakrabban az A típust használják. A szabványos feszültség 127 V, a frekvencia pedig 60 Hz.

Mindenképpen vigyetek átalakítót!

A család  a mexikói társadalom legfontosabb elemei közé tartozik, mind a magán-, mind a közéletben. Sok háztartásban, mind a vidéki, mind a városi területeken három vagy több generáció él, az egy fedél megosztásának gazdasági előnye (vagy szükségessége) miatt.

A nagyvárosokban a vásárlási idő délelőtt 10 vagy 11 óra körül kezdődik, és este 8 és 22 óra között tart.

Ha Mexikóban utazol, mindig tarts a zsebedben némi aprópénzt, mert sosem tudhatod, mikor lesz szüksége belőle borravalóért. A borravaló mértéke az éttermekben,bárokban: 10-15%

A mexikói kereskedők élvezik az alkudozást, de vigyázz: ha úgy érzik, hogy túlságosan leértékeled az áruikat, idegesek lesznek, és akár meg is tagadhatják a kereskedést.

Mexikóban gyakori tevékenység az alkudozás, különösen a piacokon, műtárgyboltokban és kézműves műhelyekben.

Általános szabály, hogy vissza kell utasítania az első felkínált árat, de a későbbi ajánlatokkal legyél realista, ne legyél túl agresszív.

Mexikóban él a legnagyobb spanyol ajkú lakosság a világon.

Hivatalos nyelv a spanyol, de a turizmusban angol nyelven sokan beszélnek.

Csaknem 25 millió lakosával Mexikóváros a világ egyik legnépesebb nagyvárosa.

Brazília után Mexikóban a második legtöbb katolikus a világon.

A zanzibári kultúra mélyen összefonódik a fűszerekkel. Zanzibárt Fűszerszigetnek is szokták hívni, és sehol sem érezhető jobban, mint az ételeit alkotó ételekben, sokféle fűszert használnak, ami még ízletesebbé, színesebbé teszi az ételeket. A zanzibári tenger gyümölcsei köztudottan mindig frissek.A fűszerekhez hasonlóan hihetetlenül sokféle tengeri fogást találhat., A tonhal, a marlin, a garnélarák, a calamari, a polip, a jégmadár, a homár, a tonhal, a snapper és a barracuda csak néhány a tengeri finomságok közül, amelyek bővelkednek Zanzibár szigetein. A zanzibári ételek nagyon változatosak. A konyhájuk nagyon változatos, különféle kulináris hagyományok keveréke, beleértve a bantu, arab, portugál, indiai, brit és még a kínai konyhát is. Gyümölcsök, bizonyos zöldségek, rizs és tenger gyümölcsei képezik a helyi étrend alapját, Gyümölcsökben is gazdag a sziget,a sziget lakói a mangót, az ananászt, a rambutánokat, a banánt és a kókuszdiót részesítik előnyben. Kókuszdiót is adnak a legtöbb nemzeti ételhez, és zöldeket is árulnak, friss vízzel az utcákon és a strandokon. Az éttermek nagy része a fővárosban, Stone Townban található.

Zanzibáron a közbiztonságra mindig odafigyel a helyi hatóság, azonban mint minden külföldi országban, itt is figyeljünk az értékeinkre.