Kuba

Kuba a korai gyarmati időkig visszanyúló globális kölcsönös függés jelentős példájaként szolgál. Kuba történelme során döntő szerepet töltött be a geopolitikai eseményekben a Karib-térségben, Európában, az Egyesült Államokban és természetesen Spanyolországban. Amikor a spanyolok megkezdték uralmukat Kuba felett, a sziget egy kölcsönösen függő világ részévé vált, amelyet birodalmak uralnak. Következésképpen Kuba történelme során küzd, hogy irányítsa saját sorsát.

Amikor Kolumbusz Kristóf 1492-ben először érkezett Kubába, felfedezett egy szigetet, amelyet már három különböző bennszülött népcsoport lakott: a taínok, a ciboney-iak és a guanajatabeyek.

Kulturálisan, bár az őslakosok befolyásolták a szigeten beszélt spanyol nyelvet, nem gyakoroltak jelentős hatást annak szociokulturális vagy ökopolitikai fejlődésére. A sziget kultúráját inkább a spanyol gyarmatosítás, az afrikai rabszolgák behozatala és a cukorkereskedelem túlsúlya alakította.

Kubában a spanyol gyarmatosítást a korona érdeklődése az arany és más ásványlelőhelyek iránt, az őslakosok megtérését célzó missziós munka iránti elkötelezettsége, valamint a hódítók és más, az Újvilágot felfedezni szándékozó telepesek buzgalma ösztönözte.

A 19. század során Kubát továbbra is a nemzetközi hatalmak befolyásolták, bővülő cukorültetvényeik pedig katalizátorként szolgáltak a gazdasági és politikai szabadság iránti nacionalista reményekhez.

A 19. század második felében a Cuba Libre (Kuba függetlensége Spanyolországtól) mozgalom megerősödött.

Bár a tízéves háborút a lázadók elvesztették, a kubaiak továbbra is nacionalizmust és egyéni identitástudatot nyertek, ami az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem növekedésével párhuzamosan a kubaiakat egy második lázadásra indította. Az Egyesült Államok népe és kormánya nagyrészt szimpatizált a nacionalistákkal, és az amerikai haditengerészeti hírszerzés megkezdte a Spanyolország elleni haditerv kidolgozását.

Válaszul a spanyol kormány internálótáborokat hozott létre a sziget hűséges lakói számára; a táborokon kívül mindenkit lázadónak tekintettek és kivégzésre készen álltak. A spanyolok ezután rongáltak és terrorizálták a vidéki falvakat és farmokat. Valószínűtlennek tűnt, hogy a lázadás még egyszer sikeres lesz. A háború költségei, valamint az Egyesült Államok küszöbön állónak tűnő beavatkozása azonban arra késztette a spanyol kormányt, hogy korlátozott autonómiát, átfogó választójogot és önkormányzatot kínáljon birodalmukon belül.

Az európai kommunizmus bukása és a Szovjetunióval szembeni kereskedelmi szankciók megszűnése után Kuba gazdasága küszködött, és a sziget súlyos olajhiányt szenvedett. Válaszul Castro különféle megszorító intézkedéseket vezetett be. A megromlott életkörülmények alatt ezrek mentek el a Floridai-szorosba, hogy száműzetést keressenek Amerikában. A gazdaság újraélesztése érdekében a kubai kormány megkezdte a külföldi befektetési törvények megváltoztatását, szabadkereskedelmi övezetek létrehozását és az idegenforgalmi ipart piacaik diverzifikálására tett kísérleteit.

Kubában a változást 2008-ban jelezték, amikor Fidel visszavonult, és az elnöki posztot testvérére, Raul Castróra bízta. Azóta Kuba többször is eltér az ortodox marxista gazdasági elvektől, és új nemzetközi kapcsolatokat alakított ki. Jelentős, hogy Európa helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat, és feloldotta a korábbi szankciókat. Az Egyesült Államok továbbra is sziklaszilárd kapcsolatokat ápol Kubával az 1990-es években és a 2000-es évek elején; az Egyesült Államok és Kuba szoros földrajzi közelsége ellenére továbbra is feszült kapcsolatokat ápoltak, számos politikai patthelyzetbe jutottak, állandó embargót tartottak fenn, és megerősítették a diplomáciai tilalmakat.

Kuba-USA helyreállítása Kapcsolatok

2014 decemberében azonban az amerikai kormány az Obama-adminisztráció alatt elrendelte a diplomáciai kapcsolatok teljes helyreállítását Kubával. Az Egyesült Államok nagykövetségét most nyitják meg Havannában, és Obama ígéretet tett arra, hogy elszakad a hidegháborúból és a 19. századig nyúló kusza múltból megmaradt bizalmatlanság nyomaitól.

A Karib-térség többi részéhez hasonlóan Kuba is a „végtelen nyár” országa – legalábbis első pillantásra.

Kubában nincs olyan hagyományos négy évszak, mint a mérsékelt égövi régiókban. Ehelyett csak kettő van: egy „száraz” és egy „esős” évszak.

 A száraz évszak novembertől áprilisig tart, és ritkábban esik az eső. Ha szereted a folyamatosan napos és mérsékelt időjárást, Kubában a helyed. A hőmérséklet 25-27 C van, kevesebb esővel és hűvösebb estékkel. A sziget gyönyörűen felmelegszik márciustól április közepéig, és a látogatók meleg karibi áramlatokra, hűsítő északkeleti szelekre számíthatnak.

Meleg és esős évszak (májustól augusztusig): az időjárás meleg és párás.

A hurrikánszezon (augusztus végétől november elsejéig): Mint minden karibi szigetet, Kubát is hurrikánok sújtják. A leghevesebb hurrikán hónapok szeptember és október, bár a hivatalos  „hurrikánszezon” júniustól novemberig tart.

Decemberben és januárban az átlaghőmérséklet is enyhén csökken (de soha nem éri el a „hideg” szintet semmilyen szempontból).

Az év legmelegebb hónapja augusztus az átlagos napi maximum 33 C, az átlagos legalacsonyabb hőmérséklet 24 C.

Az év leghűvösebb hónapja a január, az átlagos napi maximum 27 C, az átlagos legalacsonyabb hőmérséklet 18 C.

A lenti ábrán láthatjátok, a részletes időjárás grafikont!

Az országban 4 nemzetközi reptér van: Dar es-Salaam International Airport (DAR) Kilimanjaro International Airport (JRO) Arusha és Moshi városok között Abeid Amani Karume International (ZNZ) Mwanza International Airport (MWZ) Budapestről mind a 4 repülőtér elérhető átszállással, azonban ha Zanzibár szigetére szeretnénk menni, akkor a Abeid Amani Karume International repülőtérre kell érkeznünk. Utazásunkhoz több légitársaság közül választhatunk, az Emirates légitársaság járatával Dubai átszálással, a Qatar légitársaság járatával Dohai átszállással, a KLM légitársasággal Amszterdamon, a Turkisish Airlines légitársasággal Isztambulon keresztül jutunk el Zanzibárra. Aki a szárazföldről szeretne menni Zanzbárra, az a fővárosból Dar-El-Salaamból, sűrűn indulnak gépek és kb. 20 perc alatt oda is érhetünk, de Kilimanjaro repterétől is csak egy óra út.

Az országból repülővel történő kilépéskor 25 USD/fő kilépési illetéket (airport service charge, departure tax) kell fizetni, de ezt sok légitársaság már beépítette az áraiba. Az útlevélnek hazautazástól számítva, 6 hónapig érvényesnek kell lenni.

A beutazáshoz útlevél szükséges, melynek érvényessége hazautazástól számítva 6 hónapig érvényes.

A Kubába utazó turisták 2022. november 1-jétől a korábbi 1 hónap helyett 3 hónapig tartózkodhatnak a szigeten, és lehetőség van a vízum helyben történő meghosszabbítására újabb 3 hónapra.

Vízum beszerzése a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségén lehetséges.

Az országba történő belépéshez regisztrációs űrlapot mindenképp ki kell tölteni elektronikusan, és a kapott QR kódot a reptéren be kell mutatni.

A repülési idő 2x kb.5-6 óra, 13-16 óra alatt megérkezhetünk a szigetre.

Magyarország és Kuba között az eltolódás – 6 óra 

A kubai valuta CUP vagy kubai peso néven ismert. A külföldi valutákat (különösen az USD-t és az eurót) szintén széles körben használják.

Kubában sok szállodában és üdülőhelyen 110V/60Hz elektromos áram van. Egyes modernebb szállásokon kettős feszültségű rendszer is található, néhány aljzat pedig 220 V-on működik.

Kubában 2023-ban gyakoribbá váltak az áramkimaradások az üzemanyaghiány miatt. A szálláshelyek egy része generátorral rendelkezik ennek megoldására. 

Tipp: otthonról vigyetek magatokkal adaptert.

Havanna Kuba országának fővárosa, és 1519-ben alapították. (spanyolul:  La Habana) Havanna ad otthont a legtöbb kubai lakosnajk

Havanna fővárosa Kuba politikai közigazgatásának központja, és itt található a Kubai Nemzetgyűlés is, amelynek hivatalos címe az el Capitolio, egy ikonikus gyönyörű épület a város központjában.

Kuba fővárosának régi része, Habana Vieja az UNESCO Világörökség része. Számos hangulatos utcát, teret és egyedi havannai bárokat és éttermeket tartalmaz.

Kubában 2022. április 04- től nincsenek hatályban a járvánnyal összefüggő utazási korlátozások, az országba az általános idegenrendészeti beutazási feltételek teljesítése esetén szabadon be lehet utazni.

Kötelező oltás: nincs

A Kubai Köztársaság hivatalos nyelve a spanyol, sokan beszélnek angolul, a turizmusban dolgozók pedig általában németül, franciául, olaszul és oroszul is.

Kuba főként katolikus ország, bár a kultúrák és a származás keveréke valódi szinkretikus vallási panorámát teremt, ahol az afrikai vallások és a katolicizmus a jól ismert „Santería” kialakulását eredményezte.

A zanzibári kultúra mélyen összefonódik a fűszerekkel. Zanzibárt Fűszerszigetnek is szokták hívni, és sehol sem érezhető jobban, mint az ételeit alkotó ételekben, sokféle fűszert használnak, ami még ízletesebbé, színesebbé teszi az ételeket. A zanzibári tenger gyümölcsei köztudottan mindig frissek.A fűszerekhez hasonlóan hihetetlenül sokféle tengeri fogást találhat., A tonhal, a marlin, a garnélarák, a calamari, a polip, a jégmadár, a homár, a tonhal, a snapper és a barracuda csak néhány a tengeri finomságok közül, amelyek bővelkednek Zanzibár szigetein. A zanzibári ételek nagyon változatosak. A konyhájuk nagyon változatos, különféle kulináris hagyományok keveréke, beleértve a bantu, arab, portugál, indiai, brit és még a kínai konyhát is. Gyümölcsök, bizonyos zöldségek, rizs és tenger gyümölcsei képezik a helyi étrend alapját, Gyümölcsökben is gazdag a sziget,a sziget lakói a mangót, az ananászt, a rambutánokat, a banánt és a kókuszdiót részesítik előnyben. Kókuszdiót is adnak a legtöbb nemzeti ételhez, és zöldeket is árulnak, friss vízzel az utcákon és a strandokon. Az éttermek nagy része a fővárosban, Stone Townban található.

Zanzibáron a közbiztonságra mindig odafigyel a helyi hatóság, azonban mint minden külföldi országban, itt is figyeljünk az értékeinkre.